Reagron rovarcsapda Szilvamoly feromonos

Tápnövénye:

Elsősorban szilva, ringló, esetenként kökény, meggy, cseresznye, barack, dió, alma

Kártétele:

A hernyó a gyümölcsöt károsítja. A hernyó behatolását gombostűfejnyi berágási nyílás jelzi és ezeken a helyeken mézgásodhat a gyümölcs. A fertőzött gyümölcs korábban, többnyire foltosan színeződik és lehullik.

Életmódja:

A fiatal lárvák a fa kéregrepedéseiben szőtt gubókban telelnek át. Az első nemzedék rajzása április végén kezdődik. A második nemzedék június végétől, a harmadik július végétől kezd rajzani. A két utóbbi nyári rajzások összefonódhatnak. A lepkék hajnalban és reggel repülnek, a tojásaikat a gyümölcsökre helyezik.

Tanácsok a védekezéshez:

A védekezést a rajzáskezdettől számított három héten belül, illetve a tömeges rajzást követő 7-10 nap elteltével, a lárvák tömeges kikelésekor célszerű megkezdeni. A védekezés a rajzáscsúcs és a hernyók tömeges kikelése időszakában igazán hatékony.

Feromon csapdák kihelyezése:

Csapdák kihelyezése április végétől célszerű. A diszpenzereket és a ragasztós lapokat kb. 6-7 hetente cserélje, lehetőleg ne az ábra szerinti várható rajzáscsúcs közelében.

Ellenőrizze a csapdákat heti két alkalommal. Számolja össze az adott időszakban befogott molyok számát és jegyezze fel. Az adatokból látható a rajzásdinamika és meghatározható a beavatkozás ideje. Ha a csapda kevés molyt fog be a tapasztalati rajzáscsúcsok idején is, az kis fertőzöttségre utal. Ilyen esetben, kiskertekben néhány további csapda kihelyezésével a molyok befoghatók és a populáció permetezés nélkül is kontrolálható, így kímélhetjük környezetünket.

A szilvamoly tapasztalati rajzásgörbéje Közép-Európában:

Az itt bemutatott tapasztalati rajzásgörbe több év adata alapján készült, de a rajzás az adott év időjárásától és a termőhely mikroklímájától függően eltérően is alakulhat, ezért is fontos a gondos rajzásmegfigyelés.